HTML

Felejtsd el a világsztárokat, a rekord költségvetéseket. Lépj be a filléres örömök mozijának világába. Ez itt a Mozi Mocsok, a Te elsőszámú B-mozi oldalad.

Friss

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #11: Foxy Brown

2009.07.06. 21:43 nakamura

Foxy Brown (1974)

Írta: Jack Hill
Rendezte: Jack Hill

Emlékeztek még az Ed Wood sorozatra? Mennyi elképesztően fontos munkával találkoztunk! Bride Of The Monster, Glen or Glenda, Night of the Ghouls, a Kilences terv, alkotások, melyek mindegyikében volt egy kivételes tehetségű színészóriás, hazánk büszkesége, Lugosi Béla. Kit érdekel, hogy Béla a hagyományos filmtörténeti krónika szerint a harmincas évek második fele előtt számított sztárnak, amikor tudjuk, legjobb formáját az imént említett, ötvenes évekbeli műalkotásokban hozta? Bélát még idős korára kialakuló masszív ópiumfüggősége sem tudta megakadályozni abban, hogy mindörökre beírja nevét a történelemkönyvekbe, mint az ötvenes évek legjelentősebb B-színésze. Aztán végigrágtuk magunkat a hatvanas éveken, és egy másik úriemberrel, Vincent Price-szal találkoztunk. Price sok mindenben játszott, ő limonádé-horrorokban érezte magát legjobban, és őszintén szólva műfajában, sőt, azon kívül is, nehéz hozzá mérhető kisugárzással rendelkező figurát találni. Béla és Price magas, szikár, izmos, sármos, ugyanakkor ijesztegetni is képes, középkorú férfiak lévén tökéletes horrorfizikummal rendelkeztek, ők voltak az ötvenes-, illetve a hatvanas-évek nagybetűs Színészei. Eljött az idő, hogy felvezessem méltó követőjüket, aki minden kétséget kizáróan uralta a hetvenes évek szexuális forradalmától, afro-amerikai öntudattól bonyolított évtizedét. A mai filmmel el kell búcsuznunk Pam Grier-től, korunk egyik legnagyobb színésznőjétől.

4 komment

Címkék: kult mocsok pam grier blaxploitation jack hill

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #10: Coffy

2009.06.29. 09:47 nakamura

Coffy (1973)

Írta: Jack Hill
Rendezte: Jack Hill

A hetvenes évek első felére egyértelművé vált, hogy blaxploitation csak akkor tud hiteles lenni, ha a Nagy Triász keze munkája van benne. Jack Hill rendező, producer, forgatókönyvíró, illetve Pam Grier és Sid Haig színészek nélkül az embernek egyszerűen az volt az érzése, hogy az elé táruló látvány nem több puszta erőlködésnél. Nem véletlen, hogy az imént említett három kíváló művész 1971 és 1974 között összesen négy filmen dolgozott együtt, melyekről kijelenthetjük, az idők során mindegyik klasszikussá érett. Aztán 1975-ben Hill gondolt egy nagyot, megcsinálta legnagyobb költségvetésű munkáját, a The Jezebelst, majd közel hét évre visszavonult, hogy feleségével különböző meditációs technikák elsajátításában merülhessen el. E rövid visszavonulással egy dicsőséges korszak zárult le, mely korszak munkái közül ezen a héten az egyik legismertebb, leghatásosabb és legalapvetőbb darabbal fogunk megismerkedni.

Szólj hozzá!

Címkék: kult zseniális pam grier blaxploitation jack hill

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #9: Black Mama, White Mama

2009.06.22. 10:55 nakamura

Black Mama, White Mama (1973)

Írta: H. R. Christian, Joe Viola, Jonathan Demme
Rendezte: Eddie Romero

Eheti filmünkkel jó időre elbúcsuzunk a hetvenes évek egyik nagy találmányától, a women in prison filmektől. Ezidáig volt szerencsénk megtekinteni a Women in Cages, illetve a The Big Doll house c. munkákat, és annak ellenére, hogy rogyásig tömhetnénk még magunkat további hasonlóan kiváló mesterművel, úgy gondolom, jobb ha a csúcson hagyjuk abba, és záróakkordként a műfaj egyik legidiótább című példányát vesszük górcső alá. A Black Mama, White Mama nem tartogat túl sok meglepetést a fent említett alkotások után: a szereplők nagyrésze ugyanaz (vagy ugyanolyan), a zene hasonló, a helyszín szintén ugyanaz, és a narratívák közti párhuzamok felismerése sem igényel különösebb absztrakciós képességeket. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy ezeket a filmeket meg lehet unni.

Szólj hozzá!

Címkék: mocsok sexploitation pam grier women in prison eddie romero

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #8: Blacula

2009.06.15. 10:00 nakamura

Blacula (1972)

Írta: Raymond Koenig és Joan Torres
Rendezte: William Crain

A két héttel ezelőtti nézőriasztó trash után ismét egy kifejezetten szórakoztató, könnyed alkotással fogjuk elütni kultúrálódásra szánt perceinket. Eheti munkánk a hetvenes évek B-mozijának egyik kikristályosodott tudatállapotú gyöngyszeme, melyben minden adott a remek szórakozáshoz: ütődött cím, ami még idiótább történetet takar, legendás színészek, elsőosztályú zene és makacs távolmaradás a kor magasművészeti fejleményeitől. A Blacula a blaxploitation-horrorok alfája és omegája, aminek hiába született folytatása, hiába próbálták sokan utánozni, senki sem tudta megközelíteni az eredeti mű sikerességét, melynek egyszerűségében rejlő zsenialitása mind a mai napig páratlan.

Szólj hozzá!

Címkék: horror mocsok drakula blaxploitation william crain

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #7: Pink Flamingos

2009.06.01. 09:07 nakamura

Pink Flamingos (1972)

Írta: John Waters
Rendezte: John Waters

El kellett telnie jópár napnak, hogy lecsillapodjanak bennem azok az objektivitást tompító érzelmek, melyeket az eheti alkotás korbácsolt fel bennem. Ha rögtön a stáblista lepergése után ültem volna az írógép elé, most valószínűleg egy végtelenségbe nyúló pocskondírozás, egy vérben tocsogó és dühtől átfűtött háborús regény bontakozna ki előttetek. Jól tettem, hogy vártam egy kicsit, mert ha ugyan véleményem a filmmel kapcsolatban nem is változott meg, úgy érzem, valamelyest tisztábban látom a képet. Bizony voltak kemény percek, amikor úgy éreztem, felrobbantom a lejátszómat, a benne lévő dvd-t apró darabokra zúzom egy légkalapáccsal, átmegyek rajta egy úthengerrel, leöntöm savval, szétlövetem egy F-16-ossal, de mindez már a múlté, most már csak egy jót legyintek az egészen. Kedves barátaim, bátor útitársak és kalandorok, hadd mutassam be minden trash film őstojását, a Pink Flamingost.

1 komment

Címkék: kult mocsok trash john waters nézhetetlen

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #6: The Big Doll House

2009.05.25. 11:40 nakamura

Kedves Olvasók, Barátaim!

Ezen a héten kiveszem nyári szabadságomat, méregtelenítek, relaxálok, világot látok, hogy a nyári hőhullámokkal is játszi könnyedséggel megbirkózó szellemi frissességgel tudjam folytatni végtelen hosszú barangolásomat a B-filmek ezerarcú világában.
DE! Nem kell megijedni, ezen a héten sem maradtok olvasnivaló nélkül. Bevallom őszintén, múlt hét kedd este szinte félholt állapotban sikerült végignéznem az aktuális ópuszt, ami ennek megfelelően a következő napra teljes mértékben törlődött memóriámból. Halványan emlékszem egy-két homályos eredetű konfliktusra, vibráló helyszínre, de egy árva mondatot nem tudok felidézni a látottakból.
Szerencsére velem volt a szakma egyik ifjú titánja, az eddig bölcs hallgatásba húzódó Didó (kinek írói művésznevét – engedelmével – kommentjeit copyrightoló azonosítójából kölcsönzöm), aki megannyi ócskaságot látott már velem együtt. Az alkotások megnézése utáni eszmecserék során társam mindig izgalmas, egyéni és új szempontokat, kérdéseket vet fel, amit bizonyít a továbbiakban elétek táruló iromány is. Nem szaporítom tovább szavaim, szippantsatok egy mélyet a történelmi levegőbe, és lássatok neki a Világtörténelem Első Mozi Mocsok Vendégszerzeményének olvasásába.
Köszönjük, Didó!

Szólj hozzá!

Címkék: mocsok vendégszerző pam grier jack hill women in prison

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #5: The Werewolf vs the Vampire Woman

2009.05.18. 09:42 nakamura

The Werewolf vs the Vampire Woman (La noche de Walpurgis)

Írta: Paul Naschy és Hans Munkel
Rendezte: León Klimovsky

Rövid szünetet tartunk az Újvilág b-filmművészetének felkutatásában, ugyanis mutatóujjunkat ezúttal a képzeletbeli B-földgömb egyik közelebbi szegletére, az Ibériai-félszigetre helyezzük. Európával kapcsolatban eddig csak óvatos kóstolgatásokba kezdtünk, ugyebár láttuk többször Lugosit, majd a The Raven-ben a Löwenstein László néven született Peter Lorre-val találkozhattunk, de eddig a pillanatig a Planet of the Vampires volt az egyetlen itt bemutatott olyan szuperprodukció, mely szinte kizárólag az Öreg Kontinens legprímább művészeinek keze munkáját dicséri. Most még ennél is messzebb megyünk, mert a Noche de Walpurgis 100%-ig európai, sőt olyannyira, hogy történetében, mint azt látni fogjuk, egy hazánkat is érintő, határokon átívelő több évszázados sátánista összeesküvés bontakozik ki.

Szólj hozzá!

Címkék: horror mocsok vámpír vérfarkas león klimovsky

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #4: Women in Cages

2009.05.11. 09:15 nakamura

Women in Cages (1971)

Írta: David Osterhout, James H. Watkins
Rendezte: Gerardo de León

A hetvenes évek egyik nagy eseménye volt a csajok-a-börtönben témakörű filmek elterjedése, melyek közül mi kettőt fogunk tüzetesebben megvizsgálni. Ezek közül az első a Women in Cages, ami már csak azért is alapműnek számít, mert a kor egyik legmenőbb színésznője, Pam Grier ebben kapott először főszerepet (egy egészen iciri-picirit látható a Beyond the Valley of the Dolls-ban is, amit Russ Meyer sorozatunkban néztünk meg), beindítva ezzel egy parádés és egyedülálló karriert. Ennek ellenére róla ezen a héten még nem fogok bővebben nyilatkozni, igérem, a höggyel hamarosan újra találkozunk, a Women in Cages így is napokon át elhúzódó konferenciák és kerekasztalbeszélgetések témája lehetne.

Szólj hozzá!

Címkék: kult mocsok pam grier gerardo de león women in prison

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #3: Myra Breckinridge

2009.05.04. 10:43 nakamura

Myra Breckinridge (1970)

Írta: Gore Vidal regénye alapján David Giler és Michael Sarne
Rendezte: Michael Sarne

Minekután már láttunk olyan rossz, hogy jó, olyan jó, hogy rossz, egész egyszerűen rossz és túl jó filmet is, hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, ezúttal egy olyat veszünk górcső alá, amit jónak szántak, de nagyon-nagyon rossz lett. Már több nap eltelt, mióta megnéztem az eheti agypusztítót, de képtelen vagyok eldönteni, vajon ez a film a mi házi mércénken hol helyezkedik el. Ha példákat hívok segítségül, nem jutok előbbre. Nem olyan slamposan kvintesszenciális, mint a Doktor X bosszúja, nincs benne az a fajta trágyaszagú elegancia, ami jellemzi a Manost, egyáltalán nem annyira alap, mint a Faster, Pussycat!, ugyanakkor ütődöttségben felveszi a versenyt az olyan darabokkal, mint a nagyra tartott Astro Zombies, és még elég sokan az előzőek közül. Az pedig pláne nem húz ki a trutymóbol, hogy a Myra Breckinridge, a Mindenidők Legrosszabb Filmjei-elit alakulat egyik legprominensebb előkelősége csak úgy hemzseg a szupersztároktól.

Szólj hozzá!

Címkék: mocsok vígjáték raquel welch michael sarne

A '70-es évek – white trash, blaxploitation és a többiek #2: Sweet Sweetback's Baadasssss Song

2009.04.27. 10:50 nakamura

Sweet Sweetback's Baadasssss Song (1971)

Írta: Melvin van Peebles
Rendezte: Melvin van Peebles

Ezen a héten is, mint általában, történelmi jelentőségű filmmel foglalkozunk. Mielőtt megijednétek, és egyből arra gondolnátok, hogy megint valami Manos: The Hands of Fate színvonalú agyháborúra invitálnálak titeket, gyorsan leszögezem, hogy eheti alkotásunk igazi ékszer, hogy stílszerű legyek, fekete gyémánt. A mai napon fel fogjuk lapozni a történelemkönyvek egyik legizgalmasabb fejezetét, hogy némileg átérezhessük a kora hetvenes évekbeli afro-amerikai kultúra B-ágának esszenciáját. Melvin van Peebles írta, fényképezte és rendezte az első és egyetlen igazi blaxploitation mozit, egy olyan alkotást, amit a Black Panthers politikai szervezet tagjainak kötelező volt megnézni. Ha nem is erősítjük a Fekete Párducok mozgalmát, abban egészen biztos vagyok, hogy mi, B-mozi rajongók sem tehetünk másképp.

Szólj hozzá!

Címkék: kult mocsok szoftpornó melvin van peebles blaxploitation

süti beállítások módosítása